Nől a dér,álom jár,
Hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
Lebegett a fák közt.
Angyalok húznak a világ fölött.
Hírét hozzák,hogy földre szállt a béke!
Megszületett az Igazság, a Jóság,
Akit úgy vártunk:megszületett végre!
Legyen veled a Karácsony Angyala,
Legyen áldás és ünnep az Ünnep,
Szeretett simítsa lelkedett,
Mikor a csengők megcsendülnek.
Bántja lelekem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
-Úgy mint régen-
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
Karácsony készül,emberek!
Szépek,tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
Csillogtassátok kedvetek,
Legyetek újra gyermekek,
Hogy emberek legyetek!
Szelek szárnyán,fenyőágon
meg érkezett a karácsony.
Fogadjuk meleg szobával,
Friss sültekből vacsorával,
Ünnepeljük,marasztaljuk,
Énekszóval magasztaljuk.
Karácsony este van.Manók
és mókusok csengettyűznek
ezüst dióval.
Te itt álsz álmoim között,
díszítve aranyozott útravalóval.
Nagykarácsony immár eljő,
Érkezik az újesztendő.
Míg a mező dermed,fázik,
A zöld fenyves csak pompázik.
Ahány csengő:csendüljön,
Ahány gyermek:örüljön,
Ahány gyertya:mind égjen
Karácsonyi szépségben.
A karácsony akkor szép,
Hogyha fehér hóba lép,
Nem is sárba,latyakaba...
Ropog a hó alatta.
Karácsonyfa,karácsony!
Nincs is szebb a világon!
Csilingel a csengettyű:
"Szép vagy fenyő,gyönyörű!"
Itt marad most a fenyő,
Itt marad minálunk.
S amíg itt lesz mindnyájan
ünneplőbe járjunk.
Menj el karácsony,menj sietve,
Hiszen családok ünnepe vagy te,
S én magam,egyes-egyedűl vagyok.
Harang csendül,
ének zendül,
Messz zsong a hálaének,
Az én kedves ki falumban,
Karácsonykor
magába száll m inden lélek.
Havat terel a szél az erdőn,
Mint pehely-nyájat pásztora.
S náhány fenyő már érzi sejtőn,
Miként lesz áldott-fényű fa.
Betlehami csillag
Szelíd fénye mellett
Ma az égen és a földön
Angyalok lebegnek.
Isten hírvivői
Könnyezve dalolnak
Békességet,boldogságot
Földi vándoroknak.